Korunk · Magyar Asztalitenisz
Stratégiai alapgondolatok
Magyar asztalitenisz 2036
Újjáépülő sportági közösség
→ Új bizalmi Szövetség
BIZALOM → KÖZÖSSÉG → NÖVEKEDÉS → EREDMÉNYESSÉG
Ismerd meg az alapgondolatokatCsatlakozz
Mit olvasol itt?
Ezek a KORUNK stratégiai alapgondolatai: az irány és az értékrend, amelyből a magyar asztalitenisz megújulását építeni szeretnénk. Nem kész program. A végleges programot a KORUNK szakmai munkacsoportjai dolgozzák ki – a munkát már elkezdtük. Olvasd, kérdezz, szólj hozzá.
Ismerd meg a műhelyeket →Miért kell új irány?
A magyar asztaliteniszt új fejlődési pályára akarjuk állítani.
Prológus
Nem egyszerűen jobban akarjuk működtetni a magyar asztaliteniszt
A magyar asztalitenisz jövőjéről gondolkodva könnyű lenne azonnal problémákról beszélni.
Versenyrendszerről.
Utánpótlásról.
Klubokról.
Finanszírozásról és felelős pénzügyi gazdálkodásról.
Edzőképzésről.
Kommunikációról.
Digitalizációról.
Nemzetközi eredményekről.
Mindegyik fontos. Mégsem innen érdemes elindulni.
Mert ha a magyar asztalitenisz helyzetét kizárólag egymás mellé tett problémák halmazaként értelmezzük, akkor valószínűleg egymás mellé tett részmegoldásokat fogunk létrehozni.
Egy új utánpótlásprogramot.
Egy új versenyrendszert.
Egy új kommunikációs kampányt.
Egy új digitális felületet.
Néhány új támogatási formát.
Ezek önmagukban lehetnek hasznosak, de nem feltétlenül változtatják meg azt a rendszert, amelyben működniük kell.
Mi ennél többet szeretnénk.
Nem egy szűkülő sportágat akarunk valamivel hatékonyabban működtetni. Nem néhány százalékkal akarunk javítani a jelenlegi rendszeren. Nem egyetlen területet akarunk kiemelni, miközben a többi változatlan marad.
A magyar asztaliteniszt új fejlődési pályára akarjuk állítani.
Ehhez pedig először magát a sportágat kell másképp látnunk.
A magyar asztalitenisz jövőjéről gondolkodva könnyű lenne azonnal problémákról beszélni.
I. Paradigmaváltás
Mit tekintünk magyar asztalitenisznek?
A hagyományos sportági gondolkodás sokszor egy viszonylag egyszerű lánc köré szerveződik:
Szövetség → versenyrendszer → válogatott → eredmény
Ebben a modellben a rendszer középpontjában a szervezett versenysport áll. A sportág méretét az igazolt játékosokkal mérjük. A teljesítményt az eredményekkel. A működést elsősorban versenyek, bajnokságok, válogatott programok és adminisztratív feladatok rendszerében értelmezzük.
Ez fontos része a magyar asztalitenisznek. De nem azonos vele.
A jövő sportági logikája ennél jóval szélesebb:
TÁRSADALOM → KÖZÖSSÉG → SPORTÁGI BÁZIS → KLUBOK → UTÁNPÓTLÁS → VERSENYSPORT → ÉLSPORT → NEMZETKÖZI EREDMÉNY
És a folyamat itt sem ér véget. Az eredmény példaképeket teremt. A példaképek láthatóságot teremtenek. A láthatóság vonzerőt teremt. A vonzerő új játékosokat, gyermekeket, családokat, partnereket és támogatókat hozhat a sportágba. Az új belépők tovább növelik a közösséget. A nagyobb közösség növeli a merítési bázist. A nagyobb bázis erősítheti a klubokat és az utánpótlást. Az erősebb utánpótlás több tehetséget adhat a versenysportnak.
A rendszer így nem lineáris, hanem önmagát erősítő körfolyamattá válik.
Nem egy sportági piramist akarunk fenntartani. Növekedésre képes sportági ökoszisztémát akarunk felépíteni.
A hagyományos sportági gondolkodás sokszor egy viszonylag egyszerű lánc köré szerveződik…
II. A magyar asztalitenisz sokkal több, mint versenysport
A magyar asztalitenisz nem azonos a versenyengedéllyel rendelkező játékosok körével. Nem azonos a csapatbajnokságokkal. Nem azonos a válogatottal. És nem azonos a Szövetséggel.
A magyar asztalitenisz egyszerre:
élsport,
utánpótlás,
klubélet,
amatőr sport,
szabadidősport,
parasport,
közösség,
egészség,
rekreáció,
társadalmi érték,
szakmai tudás,
gazdasági rendszer,
digitális szolgáltatási környezet,
hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer.
A sportág közösségéhez tartozik a válogatott játékos. És az a gyermek is, aki először fog ütőt a kezébe. Az edző. A klubvezető. A szülő. Az amatőr. A veterán. A szabadidős játékos. A korábbi versenyző. Az iskolában pingpongozó gyermek. A munkahelyi bajnokság résztvevője. A baráti közösségben játszó ember. Az idősebb korosztály, amely számára a pingpong egyszerre mozgás, találkozás és közösség. És azok is, akik ma még egyáltalán nem részei a szervezett magyar asztalitenisznek – de holnap azok lehetnének.
Ezért alapvetően megváltozik a kérdésünk.
Nem azt kérdezzük: Hogyan működtessünk jobban egy néhány ezer fős sportágat?
Hanem: Mekkora lehet valójában a magyar asztalitenisz közössége? És hogyan tudjuk ezt a közösséget folyamatosan bővíteni?
A magyar asztalitenisz nem azonos a versenyengedéllyel rendelkező játékosok körével. Nem azonos a csapatbajnokságokkal.
III. Nem szűkülő, hanem növekedő sportágat akarunk
A növekedés számunkra nem egyszerű létszámcél. Nem csupán több igazolt versenyzőt jelent.
Növekedő sportág az, ahol:
- több ember játszik rendszeresen asztaliteniszt;
- több gyermek találkozik a sportággal;
- több gyermek talál utat klubba;
- többen maradnak hosszú távon;
- több helyen lehet játszani;
- erősebbek a helyi klubok;
- több felkészült és megbecsült edző dolgozik;
- több és jobb versenyzési lehetőség létezik;
- több közösség kapcsolódik a pingponghoz;
- nagyobb a társadalmi láthatóság;
- szélesebb a partneri kör;
- több saját és külső forrás áll rendelkezésre;
- a rendelkezésre álló forrásokat átláthatóan, felelősen és a stratégiai prioritásokhoz igazítva használjuk fel;
- és mindebből végül erősebb versenysport épül.
A növekedés tehát az egész rendszer erősödését jelenti.
A növekedés számunkra nem egyszerű létszámcél. Nem csupán több igazolt versenyzőt jelent.
IV. Közösség és élsport nem egymás alternatívái
A sportág szélesítése nem azt jelenti, hogy az élsport helyett a szabadidősportra akarunk koncentrálni. Éppen ellenkezőleg.
Az eredményes versenysport hosszú távon csak folyamatosan megújuló sportági bázisból építhető fel. Minél több emberhez jut el az asztalitenisz, annál több gyermek találkozhat vele. Minél több gyermek kezdi el, annál nagyobb lehet a klubok merítési lehetősége. A nagyobb utánpótlási bázisból több tehetség emelkedhet ki. Több tehetség erősebb belső versenyt teremthet. Az erősebb verseny jobb játékosokat nevelhet. A jobb játékosokból pedig hosszabb távon eredményesebb magyar élsport épülhet.
TÖBB EMBER → NAGYOBB KÖZÖSSÉG → SZÉLESEBB BÁZIS → TÖBB GYERMEK → ERŐSEBB KLUBOK → NAGYOBB UTÁNPÓTLÁS → TÖBB TEHETSÉG → ERŐSEBB VERSENYSPORT → EREDMÉNYESEBB ÉLSPORT
Az eredményes versenysport nem a sportági közösség fölött áll. Abból nő ki.
A közösségi sport és az élsport nem versengő célok. Ugyanannak a rendszernek egymást erősítő részei.
A sportág szélesítése nem azt jelenti, hogy az élsport helyett a szabadidősportra akarunk koncentrálni. Éppen ellenkezőleg.
V. Az egész sportágat újra kell huzalozni
A magyar asztalitenisz hosszú távú problémái nem oldhatók meg egyetlen szakmai programmal.
Nem oldja meg őket önmagában egy új versenyrendszer, egy jobb kommunikáció, egy digitális platform, néhány új szakember, egy szponzorációs program, néhány kiemelkedő sporteredmény, vagy önmagában több rendelkezésre álló pénzügyi forrás sem.
A rendszer egészének kell új logika szerint működnie.
A szabadidősport szélesíti a társadalmi bázist.
A klubok közösséget, helyi jelenlétet és szakmai otthont teremtenek.
Az utánpótlás biztosítja a sportág megújulását.
Az edzők tudást, minőséget és sportolói kultúrát teremtenek.
A versenyrendszer fejlődési utat, motivációt és valódi megmérettetést biztosít.
Az élsport eredményeket, példaképeket és sportági büszkeséget teremt.
A kommunikáció láthatóvá, érthetővé és vonzóvá teszi az értéket.
A sportdiplomácia és a nemzetközi kapcsolatok tudást, kapcsolatokat és fejlődési lehetőségeket nyitnak.
A gazdasági működés és a partnerségek forrásokat és fenntarthatóságot teremtenek.
A felelős pénzügyi gazdálkodás biztosítja, hogy a rendelkezésre álló források átláthatóan, tervezhetően, elszámoltathatóan és a sportág stratégiai prioritásai szerint hasznosuljanak.
A digitalizáció összeköti, egyszerűsíti és hozzáférhetőbbé teszi a rendszert.
A Szövetség pedig mindezt összekapcsolja, támogatja, koordinálja, szolgálja és fejleszti.
Egyetlen elem sem lehet hosszú távon erős, ha az őt körülvevő rendszer gyenge.
A Magyar Asztalitenisz 2036 nem egymás mellé helyezett részstratégiák gyűjteménye. Egyetlen összefüggő sportágfejlesztési rendszer.
A magyar asztalitenisz hosszú távú problémái nem oldhatók meg egyetlen szakmai programmal.
VI. Társadalmi küldetésünk is van
Az asztalitenisz különleges sport. Több életkorban játszható. Generációkat képes összekötni. Viszonylag kis térben is hozzáférhetővé tehető. Lehet versenysport és szabadidős tevékenység. Lehet egyéni teljesítmény és közösségi élmény. Megjelenhet klubban, iskolában, munkahelyen, közösségi térben vagy családi környezetben.
Az asztalitenisz rekreációs és egészségmegőrző szerepe mellett fontos stratégiai lehetőség annak feltárása is, hogy megfelelő szakmai keretek között milyen rehabilitációs, terápiás vagy gyógyító célú alkalmazásokban teremthet bizonyítható értéket.
Ezeket a lehetőségeket nem marketingállításként, hanem egészségügyi, sporttudományi és kutatási együttműködésekre építve kell megvizsgálni és szakmailag alátámasztani.
Ezért a magyar asztalitenisz jövője nem kizárólag sportági ügy. A sportágnak lehet szerepe egy aktívabb, egészségesebb, egészségtudatosabb, közösségibb, generációkat jobban összekapcsoló társadalom építésében.
Ez nem az élsport mellett vállalt másodlagos CSR-feladat. Ez az új sportági modell egyik lehetséges növekedési alapja.
Ha több gyermek mozog, több család kapcsolódik sporthoz, több felnőtt és idősebb ember játszik rendszeresen, és több helyi közösségben jelenik meg az asztalitenisz, abból maga a szervezett sport is erősödhet.
TÖBB EMBERT MEGMOZGATÓ SPORTÁG + EREDMÉNYESEBB MAGYAR VERSENYSPORT
A kettő egymást erősítve valósítható meg.
Az asztalitenisz különleges sport. Több életkorban játszható.
VII. Nem megtagadjuk a múltat – építünk rá
A megújulás nem azt jelenti, hogy mindent, ami korábban volt, el kell vetnünk.
A magyar asztalitenisz kivételes történelmi örökséggel rendelkezik. Világbajnokokkal. Olimpikonokkal. Legendás edzőkkel. Klubokkal. Műhelyekkel. Szakmai tudással. Több generációnyi tapasztalattal.
Ez nem muzeális emlék. Stratégiai erőforrás.
MEGŐRIZNI, AMI ÉRTÉK.
VISSZAHOZNI, AMIT ELVESZÍTETTÜNK.
MEGVÁLTOZTATNI, AMI NEM MŰKÖDIK.
LÉTREHOZNI AZT, AMI MA MÉG HIÁNYZIK.
Nem a múltba akarunk visszatérni. A múlt értékeiből akarunk jövőt építeni. A megújulás és a folytonosság ezért nem ellentétei egymásnak.
A megújulás nem azt jelenti, hogy mindent, ami korábban volt, el kell vetnünk.
Mit akarunk felépíteni?
2036-ra egy EREDMÉNYES, NYITOTT, KORSZERŰ és FENNTARTHATÓ magyar asztalitenisz-ökoszisztémát akarunk működtetni.
VIII. Magyar Asztalitenisz 2036
Mit akarunk felépíteni?
2036-ra egy EREDMÉNYES, NYITOTT, KORSZERŰ és FENNTARTHATÓ magyar asztalitenisz-ökoszisztémát akarunk működtetni.
Olyan sportágat, amely egyszerre képes:
- nemzetközileg versenyképes játékosokat nevelni;
- stabil utánpótlási és tehetséggondozási rendszert működtetni;
- erős klubhálózatra támaszkodni;
- széles, aktív sportolói közösséget építeni;
- amatőr és szabadidős játékosoknak valódi kapcsolódást kínálni;
- rekreációs, egészségmegőrző és szakmailag megalapozott terápiás, rehabilitációs értéket teremteni;
- korszerű digitális szolgáltatásokat működtetni;
- fenntartható és diverzifikált gazdasági hátteret kialakítani;
- felelős és átlátható pénzügyi gazdálkodást működtetni;
- erős hazai és nemzetközi partnerségi rendszert építeni;
- saját értékeit láthatóvá és érthetővé tenni.
A 2036-os jövőkép három nagy célállapotban foglalható össze.
A 2036-os jövőkép három nagy célállapotban foglalható össze.
IX. Eredményes sportág
Az eredményesség számunkra nem kizárólag versenyeredmény. De versenyeredmény nélkül nincs teljes stratégiai siker sem.
A magyar asztalitenisz hosszú távú célja újra olyan teljesítményrendszer létrehozása, amely képes tehetségeket megtalálni, fejleszteni, megtartani, versenyeztetni, nemzetközi szintre eljuttatni.
UTÁNPÓTLÁS → TEHETSÉGGONDOZÁS → VERSENYRENDSZER → VÁLOGATOTT RENDSZER → ÉLSPORT → NEMZETKÖZI VERSENYEZTETÉS → OLIMPIAI PROGRAM
A parasportot ugyanezen sportági teljesítménykultúra integráns részének tekintjük.
A cél nem egy-egy kiugró eredmény. Fenntartható eredményességi rendszer.
Az eredményesség számunkra nem kizárólag versenyeredmény. De versenyeredmény nélkül nincs teljes stratégiai siker sem.
X. Széles sportág
Nem minden résztvevőből kell igazolt versenyzőnek lennie. De minden résztvevő lehet a magyar asztalitenisz közösségének tagja.
A jövő sportágában természetes részvételi forma lehet: versenyző, amatőr, szabadidős játékos, közösségi játékos, alkalmi játékos.
Ezek nem alá- és fölérendelt kategóriák. Nem egy sportági ranglétra fokai. Különböző kapcsolódási módok.
A stratégiai kérdés nem az: Hogyan lesz mindenkiből versenyző? Hanem: Hogyan tesszük lehetővé, hogy minél több ember megtalálja a saját helyét a magyar pingpong világában?
Nem minden résztvevőből kell igazolt versenyzőnek lennie. De minden résztvevő lehet a magyar asztalitenisz közösségének tagja.
XI. Korszerű sportág
A korszerűség nem azt jelenti, hogy több digitális eszközt használunk. Működési kultúrát jelent.
A korszerű sportág szolgáltatásorientált, adatvezérelt, digitálisan támogatott, átlátható, mérhető, partnerségre építő, gazdaságilag felelős, kommunikációjában nyitott.
A korszerű sportági működéshez világos, stabil, átlátható és jól működő intézményi struktúrára szükség van. Ez adja azt a szervezeti keretet, amelyben világosak a felelősségek, kiszámíthatók a folyamatok, elszámoltathatók a döntések, és hatékonyan működtethetők a sportág szolgáltatásai.
Az intézményi struktúra azonban önmagában nem cél. A kérdés az is, hogy a sportági szereplők érzik-e a működés értékét a mindennapjaikban.
Egy korszerű sportági rendszerben ezért alapvető kérdésekre egyszerű választ kell kapni:
- Hol tudok játszani?
- Hol találok klubot?
- Hol találok edzőt?
- Hol találok játékostársat?
- Hol vannak a versenyek?
- Hogyan nevezek?
- Hol látom az eredményeimet?
- Milyen fejlődési lehetőségem van?
- Hogyan kapcsolódhatok a sportág közösségéhez?
A korszerű működés erős intézményi rendszer és jó szolgáltatási élmény egyszerre. A digitalizáció akkor érték, ha ezt a működést segíti.
A korszerűség nem azt jelenti, hogy több digitális eszközt használunk. Működési kultúrát jelent.
XII. A változás stratégiai képlete
BIZALOM → KÖZÖSSÉG → NÖVEKEDÉS → EREDMÉNYESSÉG
Bizalom, mert bizalom nélkül nincs közös ügy. Közösség, mert a sportág valódi erejét az emberei adják. Növekedés, mert egy folyamatosan szűkülő rendszerből hosszú távon nem épülhet fenntartható siker. Eredményesség, mert az erősebb rendszernek végül a magyar versenysport teljesítményében is meg kell mutatkoznia.
PARADIGMAVÁLTÁS
Másképp gondolkodunk arról, mi a magyar asztalitenisz.
TÁRSADALMI KÜLDETÉS
Nemcsak sporteredményt, hanem közösségi és társadalmi értéket akarunk teremteni.
ÚJ SPORTÁGI ÖKOSZISZTÉMA
Olyan rendszert építünk, amelyben a közösség, a bázisépítés, az utánpótlás, a versenysport és az élsport nem egymással verseng, hanem egymást erősíti.
Bizalom, mert bizalom nélkül nincs közös ügy. Közösség, mert a sportág valódi erejét az emberei adják.
Az új sportági modell
NEM A SPORTÁG VAN A SZÖVETSÉGÉRT. A SZÖVETSÉG VAN A SPORTÁGÉRT.
XIII. Újjáépülő sportági közösség
A megújulás kiindulópontja
A sportág megújulásának kiindulópontja nem a Szövetség. Hanem a sportág közössége.
A magyar asztaliteniszben hatalmas tudás és tapasztalat halmozódott fel. Ennek jelentős része nem egy intézményben található. Hanem klubokban, edzőkben, játékosokban, korábbi bajnokokban, vidéki műhelyekben, szülőkben, sportvezetőkben, játékvezetőkben, szakemberekben, nemzetközi tapasztalattal rendelkező magyarokban.
A jövő rendszerének nem az a feladata, hogy azt gondolja: minden tudás központilag nála található. Az a feladata, hogy ezt a tudást:
MEGTALÁLJA
MEGHALLGASSA
BEVONJA
ÖSSZEKAPCSOLJA
ÉS KÖZÖS RENDSZERRÉ SZERVEZZE.
Ez az újjáépülő sportági közösség lényege.
A sportág megújulásának kiindulópontja nem a Szövetség. Hanem a sportág közössége.
XIV. Új bizalmi Szövetség
A Szövetség van a sportágért
A magyar asztalitenisz megújulásához másfajta Szövetségre van szükség. Nem feltétlenül azért, mert minden jelenlegi funkció rossz. Hanem azért, mert a jövő sportági modellje más intézményi szerepet követel.
NEM A SPORTÁG VAN A SZÖVETSÉGÉRT. A SZÖVETSÉG VAN A SPORTÁGÉRT.
A jövő Szövetsége ezért nem egyszerűen irányít. Szolgál. Szervez. Összekapcsol. Koordinál. Fejleszt. Közösséget épít. Képvisel.
KAPCSOLÓDÁSI PONT → SZOLGÁLTATÓ → KOORDINÁTOR → FEJLESZTŐ → KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ → KÉPVISELŐ
A Szövetség teret, rendszert, tudást, lehetőséget, szolgáltatást, kapcsolatot és képviseletet biztosít. A klubok, edzők, játékosok és közösségek pedig saját tudásukkal, munkájukkal, kezdeményezéseikkel és eredményeikkel építik a sportágat.
Ez partneri viszony. Nem alá-fölérendeltségi kultúra.
A magyar asztalitenisz megújulásához másfajta Szövetségre van szükség. Nem feltétlenül azért, mert minden jelenlegi funkció rossz.
XV. A bizalom nem kommunikációs program
Az „Új bizalmi Szövetség” nem szlogen. A bizalom nem kampánnyal állítható elő. Nem elég azt mondani, hogy nyitottak vagyunk. Nem elég azt mondani, hogy meghallgatjuk a sportágat. Nem elég azt mondani, hogy a klubok fontosak.
A bizalom konkrét tapasztalatokból épül: meghallgatásból, bevonásból, kiszámíthatóságból, átláthatóságból, szakmaiságból, felelősségből, elszámoltathatóságból, hozzáférhetőségből, visszacsatolásból.
A bizalmat a működés teremti meg. A kommunikáció láthatóvá és érthetővé teszi.
Az „Új bizalmi Szövetség” nem szlogen. A bizalom nem kampánnyal állítható elő.
Értékteremtés
KIKNEK TEREMT ÉRTÉKET A MAGYAR ASZTALITENISZ?
XVI. Az értékteremtés új logikája
Nem azt kérdezzük: kikhez beszélünk?
A hagyományos kommunikációs gondolkodás gyakran célcsoportokat keres. Mi ennél korábban akarjuk feltenni a kérdést.
KIKNEK TEREMT ÉRTÉKET A MAGYAR ASZTALITENISZ?
A sportág minden fontos kapcsolatát értékcsereként kell értelmeznünk: MIT ADUNK? és MIT KAPUNK / MIRE VAN SZÜKSÉGÜNK?
A GYERMEKNEK
játékot, fejlődést, élményt, sikerélményt, közösséget.
A SZÜLŐNEK
biztonságos sportkörnyezetet, érthető fejlődési utat, megbízható klubot és szakmai rendszert.
A VERSENYZŐNEK
fejlődési lehetőséget, versenyzést, szakmai támogatást, perspektívát.
AZ AMATŐR JÁTÉKOSNAK
hozzáférést, játékot, versenyt, közösséget.
AZ IDŐSEBB SPORTOLÓNAK
aktivitást, rendszeres mozgási lehetőséget, társas kapcsolatot, közösséget.
A KLUBNAK
szolgáltatást, támogatást, tudást, fejlesztési lehetőséget, láthatóságot, kapcsolatrendszert.
AZ EDZŐNEK
szakmai fejlődést, tudást, karrierutat, megbecsülést, közösséget.
A MÉDIÁNAK
érdekes történeteket, személyiségeket, sportteljesítményt, társadalmi relevanciát.
A GAZDASÁGI PARTNERNEK
közösséget, elérést, aktivációs lehetőséget, társadalmi értéket, hiteles kapcsolódási pontot.
AZ ÁLLAMNAK ÉS A SPORTIRÁNYÍTÁSNAK
eredményt, utánpótlást, aktív társadalmat, közösséget, egészségértéket, nemzetközi képviseletet.
A NEMZETKÖZI PARTNEREKNEK
szakmai együttműködést, tudáscserét, közös programokat, versenyzőket, eseményeket, kapcsolatot.
Ez a gondolkodás alapvetően átalakítja azt is, hogyan kérünk partnerséget.
A hagyományos kommunikációs gondolkodás gyakran célcsoportokat keres. Mi ennél korábban akarjuk feltenni a kérdést.
XVII. Nem támogatást kérő sportág – értéket teremtő partner
Ha a magyar asztalitenisz saját társadalmi és gazdasági értékét komolyan veszi, akkor másképpen kell megjelennie környezete előtt is.
Az állam, önkormányzatok vagy gazdasági partnerek felé nem kizárólag támogatást kérő sportágként. Hanem partnerként.
Olyan sportágként, amely képes sporteredményt teremteni; gyermekeket mozgásba hozni; családokat kapcsolni; felnőtteket aktivizálni; közösségeket építeni; példaképeket teremteni; helyi aktivitást generálni; társadalmi értéket létrehozni.
Nem: „Segítsetek életben tartani a magyar asztaliteniszt.” Hanem: „Van egy sportágunk, amely értéket tud teremteni Magyarországnak. Mutatjuk, hogyan.”
És ehhez kérünk partnerséget.
Ha a magyar asztalitenisz saját társadalmi és gazdasági értékét komolyan veszi, akkor másképpen kell megjelennie környezete előtt is.
Ökoszisztéma
A stratégiai kérdés minden esetben: Milyen értéket tudunk teremteni egymás számára?
XVIII. A magyar asztalitenisz ökoszisztémája
A sportág nem zárt világ. Négy nagy kapcsolati térben működik.
1. SPORTÁGI KÖZÖSSÉG
játékosok; gyermekek; utánpótláskorú sportolók; versenyzők; amatőrök; veteránok; szabadidős játékosok; parasportolók; edzők; szakemberek; klubvezetők; játékvezetők; szülők; helyi és területi közösségek
2. HAZAI INTÉZMÉNYI ÉS TÁRSADALMI RENDSZER
sportirányítás; oktatás; iskolák; diáksport; önkormányzatok; egyetemek; kutatóhelyek; egészségügyi, rehabilitációs és prevenciós szereplők; civil szervezetek; szabadidősport; idősügyi közösségek; parasport-szervezetek
3. PIACI, MÉDIA- ÉS TÁRSADALMI PARTNEREK
szponzorok; vállalatok; technológiai partnerek; szolgáltatók; országos és helyi média; sportsajtó; digitális platformok; tartalomkészítők; véleményformálók
4. NEMZETKÖZI RENDSZER
ITTF; ETTU; WTT; nemzeti szövetségek; akadémiák; tehetséggondozási rendszerek; edzői és szakértői hálózatok; sporttudományi kapcsolatok; nemzetközi versenyszervezők; szakmai bizottságok; nemzetközi programok
A stratégiai kérdés minden esetben: Milyen értéket tudunk teremteni egymás számára?
A sportág nem zárt világ. Négy nagy kapcsolati térben működik.
Részvételi út
MEGLÁTOM → ÉRDEKEL → KIPRÓBÁLOM → MEGTALÁLOM, HOL JÁTSZHATOK → CSATLAKOZOM → JÁTSZOM → VERSENYZEM → KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZOM → TOVÁBBADOM
XIX. A részvételi út
Hogyan lesz érdeklődésből sportági kapcsolat?
Nem elég elérni az embereket. A sportágnak képesnek kell lennie továbbvezetni őket.
MEGLÁTOM → ÉRDEKEL → KIPRÓBÁLOM → MEGTALÁLOM, HOL JÁTSZHATOK → CSATLAKOZOM → JÁTSZOM → VERSENYZEM → KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZOM → TOVÁBBADOM
MEGLÁTOM – Valahol találkozom a pingponggal. ÉRDEKEL – Kialakul bennem a kíváncsiság. KIPRÓBÁLOM – Lehetőségem van játékélményt szerezni. MEGTALÁLOM, HOL JÁTSZHATOK – Nem kell keresgélnem a rendszert. CSATLAKOZOM – Klubhoz, közösséghez, eseményhez vagy játékostársakhoz kapcsolódom. JÁTSZOM – Rendszeressé válik. VERSENYZEM – Ha szeretnék, számomra megfelelő versenylehetőséget találok. KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZOM – Kapcsolatom már nem csak a játékkal, hanem a sportággal is kialakul. TOVÁBBADOM – Másokat is bevonok.
Ha valaki ma Magyarországon azt mondja: „Szeretnék pingpongozni” – tudja-e a magyar asztalitenisz, mit kezdjen vele?
Hol játszhat? Hol talál klubot? Edzőt? Játékostársat? Amatőr versenyt? Hol nevez? Hol talál eredményt? Hogyan léphet tovább?
Ha ezekre nincs egyszerű válasz, az nem pusztán kommunikációs probléma. Egyszerre közösségi, digitális, klubfejlesztési, szervezeti és kommunikációs probléma.
Ezért a részvételi út horizontális stratégiai rendszer.
Nem elég elérni az embereket. A sportágnak képesnek kell lennie továbbvezetni őket.
Stratégiai területek
Egy sportág – hét stratégiai nézőpont.
XX. A hét stratégiai terület
A sportági modell hét fő területben válik fejleszthető rendszerré. Nem hét külön stratégia.
Egy sportág – hét stratégiai nézőpont.
1. VERSENYSPORT ÉS PARASPORT
Tehetségtől a nemzetközi eredményig
A versenysport célja nem egyszerűen az aktuális válogatott működtetése. Fenntartható teljesítményrendszert kell létrehozni. Olyan rendszert, amelyben a tehetségek felismerése, fejlesztése, versenyeztetése és megtartása nem egymástól független tevékenységek. Hanem egy fejlődési út részei.
utánpótlás → tehetséggondozás → versenyrendszer → válogatott → élsport → nemzetközi versenyeztetés → olimpiai program
Hogyan épül fel olyan rendszer, amely nemcsak tehetségeket talál, hanem hosszú távon nemzetközi szintre is képes fejleszteni őket?
Az eredményességhez nem egyszeri projekt, hanem következetesen működő szakmai rendszer kell.
2. SPORTÁGI KÖZÖSSÉG ÉS TÖMEGBÁZIS
Nagyságrendileg több ember a pingpong világában
A sportág növekedésének egyik kulcsa, hogy a szervezett versenysport határain túl is sportági kapcsolatot tudjon teremteni.
Nem mindenkit ugyanarra az útra akarunk terelni. Valaki versenyezni szeretne. Valaki hetente egyszer játszana. Valaki céges bajnokságon indulna. Valaki időskorban keres mozgást. Valaki a gyermekének klubot. Valaki közösséget.
A jövő sportágának ezek mind legitim kapcsolódási formái.
Ne veszítsük el azokat, akik nem akarnak klasszikus versenyzővé válni. Adjunk nekik helyet a magyar asztaliteniszben.
A szélesebb bázis önmagában is érték. De egyben a klubok, az utánpótlás és végső soron a versenysport erőforrása is.
3. EGÉSZSÉG, REKREÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI ÉRTÉK
A pingpong sporton túli jelentősége
Az asztalitenisz társadalmi értékét nem kommunikációs állításként, hanem szakmailag megalapozott területként kell felépíteni.
Vizsgálandó és szakmailag validálandó területek többek között:
- aktív életmód;
- egészségmegőrzés;
- koordináció;
- aktív idősödés;
- rekreáció;
- mentális jóllét;
- közösségi kapcsolatok;
- prevenció;
- rehabilitáció;
- terápiás és egyes gyógyító célú alkalmazási lehetőségek;
- inklúzió;
- generációk közötti kapcsolódás.
A lehetőség jelentős. De ezen a területen különösen fontos a tudományos megalapozottság.
A cél az, hogy egészségügyi, sporttudományi és kutatási partnerekkel együttműködve pontosan meghatározzuk: hol, milyen feltételek mellett és milyen célcsoportok számára képes az asztalitenisz bizonyítható rekreációs, egészségmegőrző, rehabilitációs vagy terápiás értéket teremteni.
A sportág társadalmi pozícióját nagymértékben erősítheti, ha ezeket az értékeket nem állítjuk, hanem bizonyítani is tudjuk.
4. SZERVEZET ÉS BIZALOM
A Szövetség mint kapcsolódási és szolgáltatási rendszer
Egy modern Szövetség értékét nem csak az határozza meg, milyen döntéseket hoz. Az is, milyen minőségű kapcsolatot épít a sportági közösséggel. És az is, hogy rendelkezik-e azokkal a világos szervezeti struktúrákkal, felelősségi körökkel, döntési mechanizmusokkal és kontrollokkal, amelyek a professzionális működéshez szükségesek.
- Átláthatóság
- Szolgáltatás
- Párbeszéd
- Szakmaiság
- Elszámoltathatóság
- Hozzáférhetőség
- Partnerség
- Visszacsatolás
- Világos felelősségi rendszer
- Felelős gazdálkodás
Mitől érzi egy klub, játékos, edző vagy szülő, hogy a Szövetség érte is működik?
A válasznak működésben kell megszületnie.
5. GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁG
Több lábon álló és felelősen gazdálkodó sportág
Hosszú távú stratégia nem építhető kiszámíthatatlan gazdasági háttérre. A cél nem egyszerűen több pénz.
TÖBB ÉS DIVERZIFIKÁLTABB FORRÁST TEREMTENI + A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁSOKKAL FELELŐSEN GAZDÁLKODNI.
A felelős pénzügyi gazdálkodás számunkra átlátható tervezést; világos prioritásokat; kontrollált költségfelhasználást; elszámoltathatóságot; mérhető megtérülést; rendszeres visszamérést; többéves pénzügyi gondolkodást; a rövid távú döntések hosszú távú következményeinek mérlegelését jelenti.
Lehetséges forrásterületek:
- állami sportfinanszírozás
- szponzoráció
- saját bevételek
- szolgáltatások
- események
- pályázatok
- nemzetközi programok
A partnerségi gondolkodás itt is alapvető. Nem azt kérdezzük először: Mit tud adni nekünk egy partner? Hanem: Milyen értéket tudunk teremteni számára?
A fenntartható partnerség kölcsönös értékből épül. A pénzügyi fenntarthatóság pedig nem pusztán bevételi kérdés. Gazdálkodási kultúra is.
6. DIGITALIZÁCIÓ ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
A digitális rendszer nem háttéradminisztráció
A digitalizáció egyik legnagyobb lehetősége, hogy a sportág sok különálló szereplőjét és információját egységesebb szolgáltatási élménnyé kapcsolja.
A jó digitális rendszer nem attól jó, hogy sok funkciója van. Hanem attól, hogy megkönnyíti a sportághoz kapcsolódást.
Milyen digitális rendszer szolgálja ki a teljes sportági közösséget?
Nemcsak a versenyzőt. Hanem az érdeklődőt, a szülőt, az amatőrt, az edzőt, a klubot, a játékvezetőt, a partnert, a szurkolót is.
A digitális infrastruktúra ezért nem pusztán technológiai projekt. Sportági szolgáltatási rendszer.
7. KOMMUNIKÁCIÓ, MÉDIA ÉS KAPCSOLATRENDSZER
Nem a működés végpontja
A kommunikáció nem az a folyamat, amely akkor kezdődik, amikor a szakmai munka már véget ért. Nem egyszerűen „kommunikáljuk, amit csinálunk”.
ÖSSZEKÖTNI → ÉRTELMEZNI → LÁTHATÓVÁ TENNI → FELERŐSÍTENI a sportágban létrejövő értéket.
Ezért a kommunikáció egyszerre önálló stratégiai terület és horizontális funkció. Kapcsolódik a versenysporthoz, a közösségépítéshez, az egészségprogramokhoz, a szervezeti működéshez, a gazdasági partnerségekhez, a digitalizációhoz.
A sportági modell hét fő területben válik fejleszthető rendszerré. Nem hét külön stratégia.
XXI. Új kommunikációs paradigma
A hagyományos intézményi kommunikáció kérdése: Mit akar közölni a Szövetség? Ebből következik: hír → eredmény → esemény → publikálás. Ez továbbra is szükséges. De kevés.
Az új kérdés: MIRE VAN SZÜKSÉGE A KÖZÖSSÉGNEK?
Ebből pedig új gondolkodási lánc következik:
Milyen érték születik a sportágban? → Kinek releváns? → Milyen történetté, szolgáltatássá vagy kapcsolattá alakítható? → Milyen platformon jut el hozzá? → Milyen részvételt vagy kapcsolatot generál?
Ez a kommunikáció új szerepe. Nemcsak tájékoztat. Kapcsolatot teremt. Szolgáltat. Értelmez. Közösséget szervez. Platformot biztosít.
A hagyományos intézményi kommunikáció kérdése: Mit akar közölni a Szövetség? Ebből következik: hír → eredmény → esemény → publikálás.
XXII. A sportág emberei a legerősebb médiumaink
A magyar asztalitenisz történeteit nem kizárólag intézmények hordozzák. Emberek hordozzák. Játékosok. Edzők. Klubvezetők. Szülők. Bajnokok. Veteránok. Amatőrök. Fiatalok. Helyi közösségek. Szakemberek.
A sportági kommunikáció egyik hosszú távú feladata ezért egy olyan emberrendszer felépítése, amely arcot, történetet és hitelességet ad a sportágnak.
A cél nem mesterséges hősök gyártása.
Hanem annak megmutatása: mennyi érték van már ma is a magyar pingpongban. Csak még nincs minden összekapcsolva és láthatóvá téve.
A magyar asztalitenisz történeteit nem kizárólag intézmények hordozzák. Emberek hordozzák.
Műhelyek
Hét szakmai munkacsoport dolgozik azon, hogy az alapgondolatokból program legyen.
Versenysport és Parasport
Versenyrendszer, utánpótlás, a kezdőtől a csúcsig vezető út, a parasport fejlesztése.
Bemutatkozó írás →Tömeg- és Szabadidősport
A szervezett versenyrendszeren kívül játszók, amatőr bajnokságok, Diákolimpia, népszerűsítés.
Egészségmegőrzés
Rekreáció, életminőség, az asztalitenisz társadalmi és egészségi szerepe.
Digitalizáció
Felhasználóközpontú, integrált digitális sportági működés.
Kommunikáció és Média
Láthatóság, médiaérték, közösségépítés.
Jogi és szervezeti
Átlátható, kiszámítható szervezeti működés és szabályozás.
Pénzügyi
Felelős, átlátható gazdálkodás és fenntartható finanszírozás.
A műhelyek bemutatkozó írásai folyamatosan jelennek meg a KORUNK Facebook-csoportjában.
Kövesd a csoportotIdőív
A megújulás nem egy ciklus alatt történik. Három, egymásra épülő szakaszban gondolkodunk: alapozás, újjáépítés, megerősítés.
XXIII. A stratégiai időív
2027–2036
A 2036-os jövőkép nem egyetlen ciklusban valósul meg. Három egymásra épülő időszakban gondolkodunk. A három szakasz nem egyszerű időbeli felosztás. Mindegyiknek más stratégiai funkciója van.
2027–2028 | Átmenet és alapozás
Az első időszak feladata, hogy megteremtse a hosszú távú megújulás működési feltételeit.
2028–2032 | Újjáépítés és növekedés
Az első teljes fejlesztési ciklus, amelyben felépülnek a sportág növekedését és eredményességét fenntarthatóvá tevő rendszerek.
2032–2036 | Megerősítés és nemzetközi pozíció
A felépített rendszerek megerősítése, skálázása, és nemzetközileg is versenyképessé tétele.
Hogy az egyes szakaszokban pontosan mi történjen, azt a szakmai munkacsoportok munkája fogja megmutatni.
A 2036-os jövőkép nem egyetlen ciklusban valósul meg. Három egymásra épülő időszakban gondolkodunk.
Hogyan építjük fel?
AKARAT → KÖZÖSSÉG → SZAKMA → PROGRAM → EMBEREK → FELHATALMAZÁS
XXIV. Hogyan építjük fel?
A stratégia nem készülhet úgy, hogy néhány ember előre megírja, majd a sportággal utólag elfogadtatja. A hitelesség más sorrendet kíván.
AKARAT → KÖZÖSSÉG → SZAKMA → PROGRAM → EMBEREK → FELHATALMAZÁS
AKARAT
Világossá válik, hogy változásra van szükség.
KÖZÖSSÉG
Az igény kapcsolatokká, párbeszéddé és részvétellé szerveződik.
SZAKMA
A vélemény mellé tudás, adat, tapasztalat és megoldáskeresés kerül.
PROGRAM
A szakmai munka stratégiai választásokban és konkrét vállalásokban ölt formát.
EMBEREK
Láthatóvá válnak azok, akik tudásukkal és munkájukkal képesek a program megvalósítására.
FELHATALMAZÁS
A közösség támogatást ad az iránynak, a programnak és az embereknek.
A program a valódi szakmai munkából születik. Nem fordítva.
A stratégia nem készülhet úgy, hogy néhány ember előre megírja, majd a sportággal utólag elfogadtatja. A hitelesség más sorrendet kíván.
XXV. A munkacsoportok szerepe
A szakmai munkacsoportok nem dekorációk. Nem arra szolgálnak, hogy egy előre megírt programot legitimáljanak. Valódi műhelyek.
Feladatuk:
- meglévő sportági tudás összegyűjtése;
- tapasztalatok összevetése;
- problémák pontos azonosítása;
- adatok összegyűjtése;
- eltérő nézőpontok feldolgozása;
- jó gyakorlatok keresése;
- megoldási irányok kialakítása;
- javaslatok tesztelése.
A sportágban meglévő tudást akarjuk: összegyűjteni → összekapcsolni → közös programmá formálni.
A szakmai munkacsoportok nem dekorációk. Nem arra szolgálnak, hogy egy előre megírt programot legitimáljanak.
XXVI. Hogyan születik ebből kommunikáció?
A kommunikációs logika is ugyanebből következik.
EMBER → SZAKMAI KÉRDÉS → KÖZÖS MUNKA → FELISMERÉS → EREDMÉNY → TÖRTÉNET
Nem előre gyártott tartalmakhoz keresünk szakmai mondanivalót. A valódi szakmai munkából születnek a történetek. Ez egyszerre hitelesebb és hosszú távon érdekesebb.
A kommunikációs logika is ugyanebből következik.
Mérés
Amit nem mérünk, arról később nem tudjuk megmondani, hogy valóban megváltozott-e.
XXVII. Hogyan mérjük a változást?
A siker nem azonos egyetlen mutatóval. És nem azonos a kommunikációs eléréssel. A sportág fejlődését több dimenzióban kell mérnünk.
SPORTEREDMÉNY
nemzetközi és hazai teljesítmény.
SPORTOLÓI BÁZIS
hányan kapcsolódnak rendszeresen a sportághoz.
UTÁNPÓTLÁS
belépés, megtartás, fejlődés.
KLUBAKTIVITÁS
működés, szolgáltatások, helyi aktivitás.
AMATŐR RÉSZVÉTEL
szervezett és közösségi játék.
KÖZÖSSÉGI AKTIVITÁS
részvétel, események, kapcsolódás.
DIGITÁLIS HASZNÁLAT
szolgáltatások valódi igénybevétele.
MÉDIAÉRTÉK
láthatóság, relevancia, tartalom.
PARTNERI HÁLÓ
minőség, számosság, együttműködés.
BEVÉTELI STABILITÁS
diverzifikáció és fenntarthatóság.
PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS MINŐSÉGE
tervezhetőség, átláthatóság, kontroll, forrásfelhasználás és elszámoltathatóság.
BIZALOM ÉS ELÉGEDETTSÉG
sportági szereplők tapasztalata a működésről.
A konkrét baseline-ok és célértékek nem kommunikációs ötletekből születnek. A szakmai deep dive-okból, adatokból és reális vállalásokból kell következniük.
Amit nem mérünk, arról később nem tudjuk megmondani, hogy valóban megváltozott-e.
A siker nem azonos egyetlen mutatóval. És nem azonos a kommunikációs eléréssel.
XXVIII. Mi jön ezután?
Ezek az alapgondolatok kijelölik:
MIT AKARUNK FELÉPÍTENI.
A következő szakmai fázis azt dolgozza ki:
PONTOSAN HOGYAN.
A hét stratégiai terület mindegyikén végig kell válaszolnunk öt alapvető kérdést.
HOL VAGYUNK?
Valós helyzetkép.
MI A PROBLÉMA ÉS A LEHETŐSÉG?
Nem tünet, hanem ok.
HOVA AKARUNK ELJUTNI?
2028. 2032. 2036.
MIT KELL MEGVÁLTOZTATNI?
Rendszer, működés, ösztönző, szolgáltatás, kapcsolat.
HOGYAN MÉRJÜK?
Baseline, KPI, eredmény.
Ebből születnek majd:
- konkrét programok;
- prioritások;
- felelősök;
- erőforrásigények;
- időzítések;
- mérhető vállalások.
A munkacsoportok munkája nem új irányt jelöl ki: ezt az irányt tölti meg tartalommal, és fordítja működésre.
A következő szakmai fázis azt dolgozza ki…
Zárás
Nem egy szűkülő sportágat akarunk jobban működtetni. NÖVEKEDŐ SPORTÁGAT AKARUNK ÉPÍTENI.
XXIX. Milyen magyar asztaliteniszt akarunk?
Olyat, ahol egy tehetséges gyermek tudja, merre vezet az útja.
Olyat, ahol a klub nem magára hagyott szervezeti egység, hanem a sportág egyik legfontosabb helyi központja.
Olyat, ahol az edzőnek van szakmai és emberi perspektívája.
Olyat, ahol az amatőr játékos nem kívülálló.
Olyat, ahol egy hatvanéves ember számára is természetes, hogy a magyar pingpong közösségéhez tartozhat.
Olyat, ahol a parasport nem külön világ.
Olyat, ahol az eredményes válogatott mögött működő rendszer áll.
Olyat, ahol a Szövetségnek világos és professzionális intézményi rendszere van, és ez a rendszer valóban szolgálja a sportágat.
Olyat, ahol felelősen, átláthatóan és hosszú távú szemlélettel gazdálkodunk a sportág erőforrásaival.
Olyat, ahol az adat nem adminisztratív teher, hanem döntési alap.
Olyat, ahol a digitalizáció szolgáltat.
Olyat, ahol a kommunikáció nem kozmetikáz, hanem megmutatja az értéket.
Olyat, ahol a gazdasági partner nem mecénásként tart életben bennünket, hanem azért kapcsolódik, mert közösen tudunk értéket teremteni.
Olyat, ahol a magyar asztalitenisz rekreációs, egészségmegőrző és – ahol ezt szakmai bizonyíték támasztja alá – rehabilitációs és terápiás lehetőségeit is képes a társadalom szolgálatába állítani.
Olyat, ahol a magyar asztalitenisz nem múltjának emlékeiből él, hanem múltjának erejéből építkezik.
Olyat, ahol ismét van növekedési dinamika.
Olyat, ahol ismét van szakmai önbizalom.
Olyat, ahol érdemes gyermeknek elkezdeni.
Érdemes edzőnek maradni.
Érdemes klubot építeni.
Érdemes amatőrként játszani.
Érdemes partnerként kapcsolódni.
Érdemes válogatottnak lenni.
És érdemes a magyar asztalitenisz közösségéhez tartozni.
Olyat, ahol egy tehetséges gyermek tudja, merre vezet az útja.
Zárógondolat
A magyar asztalitenisz megújulása nem érhet véget egy szervezeti változással. Nem egyetlen döntés. Nem egyetlen ciklus. Nem egyetlen szakmai program. És nem egy kommunikációs kampány.
Egy új működési kultúra felépítése. Egy sportági közösség újjászervezése. Egy növekedésre képes ökoszisztéma létrehozása.
Egy olyan Szövetség kialakítása, amely stabil és professzionális intézményi keretek között működik, felelősen gazdálkodik, és nem önmagát helyezi a sportág középpontjába, hanem összekapcsolja, szolgálja, képviseli és fejleszti annak közösségét.
Nem egy szűkülő sportágat akarunk jobban működtetni. NÖVEKEDŐ SPORTÁGAT AKARUNK ÉPÍTENI.
Nem választani akarunk közösségi sport és élsport között. A KÖZÖSSÉGBŐL AKARUNK ÚJRA EREDMÉNYES ÉLSPORTOT ÉPÍTENI.
Nem megtagadni akarjuk a múltunkat. A MÚLT ÉRTÉKEIBŐL AKARUNK JÖVŐT ÉPÍTENI.
Nem támogatást kérő sportágként akarunk jelen lenni. ÉRTÉKET TEREMTŐ PARTNER AKARUNK LENNI.
Nem új Szövetséget akarunk kommunikálni. ÚJ SPORTÁGI MŰKÖDÉST AKARUNK FELÉPÍTENI.
ÚJJÁÉPÜLŐ SPORTÁGI KÖZÖSSÉG → ÚJ BIZALMI SZÖVETSÉG
És ennek hosszú távú eredménye:
EREDMÉNYESEBB
NYITOTTABB
SZÉLESEBB
KORSZERŰBB
LÁTHATÓBB
magyar asztalitenisz.
Ez a mi sportágunk. A mi időnkben.
A magyar asztalitenisz megújulása nem érhet véget egy szervezeti változással. Nem egyetlen döntés.
Írások
Kérdések, tények, nézőpontok. A KORUNK írásai a Facebook-csoportból, a legfrissebbel kezdve.
Kövesd a csoportot a FacebookonCsatlakozz
A változás igénye önmagában nem program. Gondolkodj velünk.
Add meg a neved és az e-mail címed, és értesítünk a KORUNK új írásairól, munkacsoportjairól és eseményeiről. Ha van kérdésed, javaslatod vagy véleményed, írd meg nekünk.